[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
Szasz Zolibá. Nagyon frankó a mse. Már nagyon várjuk afolytatást. A képek láttán Remrantot már nem jegyzik. KITARTÁS. F.Jani |
Mese a kisközségről
Hol volt hol nem volt az Óperenciás tengeren is túl, ahol szél lágyan simogatja a nádast, ahol egy nőszirom faj dacolva a környezeti változásokkal a jégkorszak óta fennmaradt, ahol az emberek szorgalmasan töltik hétköznapjaikat. Nos történetünk itt játszódik. A község élete nyugodtan zajlott, míg egyszer csak sötét fellegek rajzolódtak az égen. Ugyan is megjelent ÁNTSZ néni és megállapította, hogy az óvoda konyhájában több adagra főznek, mint azt az előírás engedné. Ezért a község vezetői elhatározták, megoldást keresnek erre a helyzetre. Úgy döntöttek, hogy az óvodai konyhát bővítik a megfelelő méretűre, igen ám, de jött ÁNTSZ néni és nem tartotta szerencsésnek ezt a döntést, tett is erre nézve javaslatot. Innentől kezdve kezdődtek a gondok. Konyha kell, de hova. Megjelent a színen építész bácsi és rögtön tett is tervet az asztalra, /amiért hat milliót fizet az önkormányzat/ mert az idő sürgetett. A nagy terv 100 millió forintba kerül a településnek. Közben az emberek továbbra is szorgoskodtak, mit sem sejtve mi zajlik a fejük felett, de sajnos az általuk választott képviselők se tudták pontosan mire is szavaznak, mert csak később derült ki, hogy ez a 100 milliós összegben a berendezések benne sincsenek, így további súlyos tízmilliókkal növelik az amúgy sem kicsi beruházást. Ezek után színre lépett a kivitelező /a pályázatra csak egy jelentkező volt?/ és annak rendje módja szerint elkezdte az építkezést. Jött azonban az új testület és rákérdezett, miért is egyezik ennek a konyhának a négyzetméter ára egy zöldövezeti budapesti lakás négyzetméter árával./ természetesen a budapesti az eladási ár/ Persze ez a mostoha testület tovább vizsgálódott és kiderült, hogy két terv is készült, és e két terv között nagy különbségek vannak, de a költségvetésük fillérre megegyezik. Menetközben az is kiderült, hogy a pályázatra nyert összeget akkor is megkaptuk volna, ha az összes költség hetven százaléka lett volna. Ez azt jelenti jóval kevesebb önrésszel is negyven millióhoz jutott volna a település. Természetesen az óvoda konyháját is át kell alakítani, ami szintén növeli a költségét a beruházásnak. Így a száz millió már óvatos becslések szerint is a kamatokkal együtt kb. száznegyven millió forintra rúg. Ez idő szerint az emberek még mindig nem tudtak semmiről, ők szorgoskodtak tovább. Az igazság kedvéért, a testület vizsgálódására reagált a tervező, kivitelező és a helyi elöljáró. Természetesen állításuk szerint mindent jól csináltak. A mese egyelőre itt tart, de had tegyen a mesélő néhány gondolatot. A futam idő ami a kölcsön törlesztésére vonatkozik tizenöt év, ebbe nincsenek benne a többi kiadás fizetnivalói. Ez a kis enyhén szólva malőr, hosszú évekre megpecsételi a mesében szereplő település jövőjét /tudni kell azt is, hogy a költségvetés amúgy is mínuszról indul/ A szél valószínű évek múlva is simogatni fogja a nádast, a nőszirom remélhetőleg túléli a település költségvetését., de mi lesz a gyermekekkel akik megöröklik ez adósság halmazt. A mese elgondolkodtató és tanulságos. A mesélő kéri gondolkodjanak rajta és ítélkezzenek, bár a szentírás szerint ne ítélkezz mások felett, de ezúttal tegyenek kivételt, és várják a mese folytatását. |
Elősször is kívánok neked és családodnak nagyon boldog új évet, erőben, egészségben.
A képeid csodálatosak, így tovább.
A 600 adagos konyha építéséhez csak annyit tudok hozzáfűzni, vagy inkább megkérdőjelezni, hogy szüksége van-e Farmosnak ilyen nagy kapacitású konyhára.
A felősség minden bizonnyal a Polgármesteré, a jegyzőjé és a képviselőtestületé. Ha ők úgy látják jónak, hogy szükség van rá, biztosan így van. Ha felépül remélem üzemeltetni is tudja az önkormányzat, és jó szolgálatot tesz majd a falunak.
Egy farmosi polgár
|
Mindenkinek kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog békés üj esztendőt kívánok.
A kérdés valóban jogos, majd igyekszem utolérni magam, de nagy örömmel olvastam a farmosi újságban, hogy a testületi határozatok mind belekerültek. Ez már az új testület részsikerének tartom. Ennek ellenére én is frissíteni fogom a lapom. Üdv. Zoli |
Békés, boldog karácsonyt és sikerekben, örömökben gazdag új esztendőt kívánunk.
Bíró László és Családja |
Szia Zoli! Hol vannak a friss testületi hírek? |
Igazán jók a képeid a ladikos vadkacsás az igazi. Csak így továb gratulálok.Sanyi. |
Végre rátaláltam már oly régen kerestem ezt az oldalt.A képek csodálatosak,engem elsősorban a tájképek nyügöztek le.Volt szerencsém a templomi freskót élőben megnézni és mindenkinek ajánlom.További sok sikert kivánok Éva |
Fess Zoli! Csak 1-est vagy ötöst adtam, persze ez egyéni ízlés kérdése.Élőben más lehet.
üdv. |
Szia Zoli!
Nagyon szépek a képeid! Csak így tovább!
Üdv S. Laci |
A képeid szélei miért mindig sötét árnyalatúak, lelkileg ez mit takar egy festőnél?
A "fény"mindig középen-középtályon van.
A festmény közepén valaki van,aki jó,a szélén pedig a világ ami rossz? |
Köszönöm a bíztatásokat remélem gyakran rákapcsoltok a honlapra, érdemes lesz. Üdv GZ. |
Kedves Zoli!
Nagyon tetszenek a képeid és a Marann goiblenjei is. Nem felejtettem el az ígéretemet, szeretném, ha Szadán is bemutatkoznál, esetleg a gobeinekkel együtt. További sikeres munkát kívánok.
Szabó Ildikó |
Kedves Zoli! Klassz a lapod:-) Külön örülök a testületi híreknek, amelyet érdeklődve olvastam és szeretnék olvasni a jövőben is. Üdv. Márta |
Köszi Laci. Egyre több aktualitást teszek fel, érdemes lesz figyelemmel kisérni a honlapot. |
Űdvözöllek!
Szépen alakul a lapod.
Laci |
Ide kérek minden kérdést, ötletet ami a képviselői tisztségemmel van kapcsolatban |
[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|