Tisztelt l�togat�k

J� p�r �vvel ezel�tt a farmosi �js�gban elkezdtem egy sorozatot a kuty�kr�l �ltal�ban, ezen bel�l a fajt�kr�l �s n�h�ny kik�pz�si fog�st. Mivel a honlapomon b�ven van hely �s a visszajelz�sek is azt igazolt�k, hogy sokan �lvast�k ezeket a cikkeket, ez�rt �gy gondoltam ezn �r�sokkal b�v�tem a honlap tartalm�t. Ennyit bevezet��l �s akkor l�ssuk a kuty�nk sz�rmaz�s�r�l n�h�ny gondolatot.

Had kezdjem Cs�ny Vlmos h�res etol�gusunk mondat�val, aki �gy fogalmazott. Vannak n�v�nyek �llatok �s van a kutya, term�szetesen nem sz� szerint id�ztem de a l�nyeg az, hogy nincs m�g egy olyan faj a vil�gon amelyik ilyen v�ltozatoss�got mutatna, amelyiket ennyire az  ember saj�tk�p�re alakuk�tott volna. Tud�sok v�lem�nye atekintetben megoszlik melyik falj volt amelyikt�l a kutya sz�rmazik. Sz�ba ker�lt a sak�l, egyes r�ka fajok �s a farkas, mi maradjunk a legn�pszer�bb n�zetn�l a farkasn�l. A h�zi�llatok domezstik�l�s�n�l az els�kk�z�tt volt, erre t�bb bizony�t�k is akadt, hiszen sz�mtalan leletet tal�ltak melyeknek kora meghaladta a t�zezer �vet. Nem v�letlen ez a korai tal�lkoz�s, hisz vad�sz� �seinknek kap�ra j�tt egy ilyen �llat mely nagyon j� szimattal rendelkezik, kitart� �s rendk�v�l ig�nytelen. Napjainkra ezen tulajdons�gaik az ember mindennapi �let�ben m�r nem j�tszanak meghat�roz� szerepet. Az azonban elvitathatalan, hogy a kuty�k n�pszer�s�ge t�retlen. Ez els�sorban rendk�v�li alkaalmazkod� k�pess�g�nek �s a bevezet�ben eml�tett v�ltozatoss�guknak k�sz�nhet�. �n �gy gondolom �gy r�viden tal�n ennyit az eredet�kr�l. Ha ezzel a p�r mondattal felkeltettem �rdekl�d�s�ket , akkor term�szetesen ezzel kapcsolatban is v�rom k�rd�seiket �szrev�teleiket. A folytat�sban kutya fajt�kat szeretn�k ismertetni �s a kik�pz�s alapjaiba is belekezden�k. �dv a kutyabar�toknak.